Elsodrás
A járművek tényleges szerkezeti elemei, ha a közlekedés során a vasúti pálya erre célra kialakított területén haladva (ami a szerkesztési szelvénye a vasúti pályának), közvetlenül fizikai kontaktust idéznek elő az ott tartózkodó személyen vagy tárgyon, akkor következik be gázolás. De mi van a szerkesztési szelvényen kívül?
Sokan tévesen azt hiszik, hogy amíg a vágányon kívül állnak, biztonságban vannak, azonban a nagy sebességgel haladó szerelvények körül kialakuló légörvények képesek váratlanul és brutális erővel a vonat alá rántani az embert.
A járműveknek haladás közben jelentős légellenállást kell leküzdeniük, ami azzal jár, hogy a vonat a környezeti levegőt tolva maga előtt és mellett egy örvényhatással halad. Ez az örvényhatás függ a járművek méretétől, sebességétől.
Ekkor történhet meg, hogy ez az örvényhatás berántja, vagy kilöki az azon a területen belül tartózkodó személyt. Ahol ez az örvényhatás már nem érvényesül, és biztonsággal lehet tartózkodni a haladó járművek mellett, azt nevezzük elsodrási határnak. Ezt a peronokon, utasforgalom részére megnyitott területeken a vasúti sínek mellett vastag fehér csík felfestésével, illetve piros térkő kialakítással jelölik meg.
Az elsodrási határon kívüli terület a vasúti pályán közlekedő járművek által már semmilyen módon nem befolyásolt terület, az elhaladó vonat az ott tartózkodó személyeket káros következménnyel nem érinti, tehát az elsodrási határ az a vágánytengellyel párhuzamos sávot meghatározó távolság, ahol a jármű sebességéből származó elsodró hatás már nem érvényesül.
Mindig az elsodrási határon kívül várakozz!